A munkavállalók azon munkaközbeni, egészségi és biztonsági kockázatának értékelési folyamata, amely a munkahelyen jelenlevő veszélyt és annak megvalósulását meghatározó körülményeit számszerűsíti, vagy kvalitatívan meghatározza. Előírja a munkavédelemről szóló törvény – 1993. évi XCIII. 54.§ (2)-(3) bekezdése. Mikor kell kockázatértékelést készíteni? A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
Az 1993. évi XCIII. évi Munkavédelmi törvény 54. § (2) bekezdése szerint a szervezett munkavégzés keretében már egy főt foglalkoztató munkáltatónak is munkavédelmi kockázatértékelést kell elkészíttetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.
A kockázatértékelés segítséget nyújt abban, hogy
- azonosításra kerüljenek a munkavégzéssel összefüggő kockázatok, amelyek a munkavállaló egészségét és biztonságát veszélyeztetik, legyen az munkaeszköz, veszélyes anyag, kórokozó, vagy bármi egyéb tényező,
- azonosításra kerüljenek a munkavállalókat érő megterhelések, veszélyforrások, amelyek később balesetet, egészségkárosodást eredményezhetnek,
- fontos és elengedhetetlen alapját képezi a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásnak, illetve a munka alkalmassági vizsgálatoknak,
- a kockázatértékelés megállapításai alapján elkészíthető a tevékenységre, helyi sajátosságokra szabott munkavédelmi oktatás, egyéni védőeszköz juttatás rendje, kollektív védelmi módok meghatározása, komplex megelőzési stratégia.
A Munkavédelmi törvény 54. § (8) bekezdése alapján a kockázatértékelés munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység, tehát ezek alapján az elkészítésre jogosult munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy, vagy foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéné, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező személy.
Iskolák, oktatási épületek, könyvtárak, sport létesítmények, gyakorlati képzőhelyek, egyéb oktatási létesítmények
Kórházak, háziorvosi rendelők, fogászatok, szakrendelők, egynapos sebészetek
Gyártócégek, összeszerelő és megmunkáló műhelyek, ipari csarnokok
Fosszilis és megújuló energia felhasználásával üzemelő erőművek
Irodaházak, szolgáltatóipari társaságok, nem gyártótevékeny-séget végző cégek
Egyéb, az előzőekbe nem besorolt társaságok