A Legionella baktérium az utóbbi évtizedek egyik fenyegető betegségcsoportjának, a legionellózisnak a kórokozója. A legionellózist 1976-ban diagnosztizálták először az Amerikai Egyesült Államokban.
A legionellózis olyan különböző súlyosságú, esetenként halálos kimenetelű emberi megbetegedések
összefoglaló neve, melyeket a Legionella nemzetségbe tartozó környezeti baktériumok okoznak. A
legionellózis légúti betegség, amely emberről emberre nagy valószínűséggel nem, csak Legionellával
fertőzött aeroszol útján terjed (forrás: NNK módszertani levél 2021).
Milyen jogszabály írja elő a Legionella kockázatbecslés elkészítését? A 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet írja elő a munkáltatók számára a Legionella baktérium által okozott fertőzési kockázatok értékelésének kötelező elkészítését. Az értékelést minden 20–50 °C közötti hőmérsékletű vizet tartalmazó berendezésre vagy rendszerre el kell készíteni, amely használata, vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges. A jogszabály megalkotásának okául az a tény szolgál, hogy az elmúlt években Legionella fertőzés számos esetben szedett halálos áldozatot szerte a világban.
A kockázatbecslést évente kell elvégezni, vagy az egyes kockázati közegek üzemelését érintő változás esetén, legfeljebb 30 napon belül kell felülvizsgálni. Az üzemeltetést érintő változásokat jelenti többek között a rendszer átépítése, valamint jelentősebb személyi változások (pl. üzemeltető váltás) is.
A kockázatértékelést minden érintettnek kötelező elvégeztetni az alábbi esetekben:
A. Kiemelt kockázatú létesítményeknek, többek között: egészségügyi és szociális létesítményeknek, fogorvosi szolgáltatóknak, kereskedelmi szálláshelyeknek, közfürdőknek, nedves hűtőtornyot üzemeltetőknek
B. Minden közforgalmú létesítménynek, amennyiben a létesítményben található olyan kockázati közeg, amelyben a Legionella élni, szaporodni és az emberi szervezetbe bejutva megbetegedést tud okozni, ennek megfelelően:
- a munkahelyen található olyan közeg, amelyben 20-50 °C közötti hőmérsékletű víz van,
- a rendszerben fennáll a pangó vízterek kialakulásának lehetősége,
- a rendszer rendeltetésszerű használata esetén aeroszol képződik Ilyenek lehetnek pl.: medence élményelemekkel, párásítást is végző légtechnikai berendezés, hideg-melegvíz ellátás saját rendszerről, melegvíz tartály, szökőkút, kerti locsoló, fogászati kezelőszék, nagynyomású mosó, párásító, közösségi tusolók, stb.
C. Egyéb, munkavállalót foglalkoztató és kockázati közeggel rendelkező társaságoknak: A kockázatértékelés elkészítésére elsősorban az 1993. évi XCIII. törvény előírásai alapján van szükség.
A rendelet pontosan meghatározza, hogy milyen módon kell elkészíteni a kockázatértékelést, annak milyen kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia. A rendelet kiegészítésenként a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy módszertani levelet is kiadott, amely tovább pontosítja a teendőket, illetve az eljárás menetét. Összességében elmondható, hogy multidiszciplináris feladatról van szó: műszaki jellegű vizsgálatok mellett (pl. légtechnikai rendszerek, vízhálózati rendszerek egyes műszaki paramétereinek vizsgálata) munkavédelmi, valamint közegészségtan-járványtani ismeretek szükségesek ahhoz, hogy biztonsággal megbecsülhető legyen a vizsgált kórokozó jelenlétének kockázata. A vizsgálat elvégzéséhez műszeres mérések elvégzésére is szükség van, melyet kalibrált mérőműszerekkel kell elvégezni. Társaságunk rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, továbbá akkreditációval rendelkező együttműködő partnerünk segítségével a szükséges vízvizsgálatok elvégzését és a folyamatos monitoring biztosítását is fel tudjuk vállalni.
A Legionella baktériumok vízrendszerekben megtelepedő kórokozók, amelyek az arra fogékonyakban súlyos, akár halálos kimenetelű tüdőgyulladást okozhatnak. A veszélyeztetett csoportok ugyanazok, mint a COVID-19 esetében: az idősek és a krónikus alapbetegséggel rendelkező vagy legyengült immunállapotú emberek. Mivel mindkettő légúti kórokozó, együttes fertőzés esetén súlyosabb tünetekkel kell számolni.
A Legionella elszaporodásának a pangó, 20 °C-nál melegebb víz kedvez, így a járványhelyzet miatt használaton kívül levő épületek vízhálózata, illetve az üzemen kívül levő hűtőtornyok is kockázatot jelenthetnek. Fertőzést a baktériummal szennyezett vízpermet (aeroszol) belégzése okoz, amely zuhanyzáskor, a csapok megnyitásakor, WC öblítéskor, vagy a hűtőtornyok működése során keletkezik. Így az üzemszünet után újraindított rendszereknél erre is figyelmet kell fordítani.
Tanácsok a biztonságos újraindításhoz:
- Nagy épületek ivóvíz- és melegvíz-ellátó rendszere
- Amennyiben a használaton kívüli időszakban a hálózatban áll a víz, de a melegvíz-ellátás üzemelt, a szokásos kockázatkezelési megoldások elegendőek: a meleg víz legyen a termelés helyén legalább 60 °C, a felhasználás helyén legalább 50 °C. Minden kifolyót legalább hetente egyszer forró vízzel, majd hideg vízzel át kell öblíteni (legalább 1-1 percig), ügyelve az óvatos, fröccsenésmentes kifolyatásra. Ezen feltételek betartása esetén az épület ismételt használatba vétele nem jelent kockázatot.
- Amennyiben a használaton kívüli időszakban a hálózatban áll a víz, de a melegvíz-ellátás nem üzemelt: A melegvíz-tartályt javasolt a csapolócsonkon keresztül teljesen leüríteni. Újraindítás előtt a hidegvíz rendszert át kell öblíteni, és – amennyiben erre lehetőség van – 50 mg/l szabad aktív klór tartalmú vízzel egy óra behatási idővel sokk-fertőtleníteni. Ezt követően a melegvíz-tartályt fel kell tölteni, felfűteni legalább 60 °C-ra, és a forró vízzel valamennyi végkifolyót átöblíteni (legalább 1 percig) ügyelve az óvatos, fröccsenésmentes kifolyatásra.
- Nagy vízrendszerek szárazra ürítése általában nem javasolt, mert szinte mindig marad pangó víz a rendszerben. Amennyiben mégis ilyen döntés születik, a rendszert a leürítés előtt fertőtleníteni javasolt, majd újraindításkor az előző pont szerint kell eljárni. Egyéb vízrendszerek: ahol lehetséges, javasolt szárazra üríteni a leállás idejére (pl. pezsgőmedencék, öntözőrendszerek). Ha ez nem megoldható, újraindítás előtt sokk-fertőtlenítés szükséges (50 mg/l klórral).
- A lehetséges kockázatcsökkentő módszerekről további információk találhatóak a Módszertani Levélben
A jogszabály által Legionella kockázatbecslésre kötelezett létesítményeknek javasolt felülvizsgálni és a rendkívüli helyzetre adaptálni a kockázatértékelési és –kezelési dokumentációt. Ezek a létesítmények a SARS-CoV-2 vírus szempontjából közvetlen kockázatot nem jelentenek. Rendkívül alacsony a rendszerek vírussal való szennyezésének kockázata, és az ivóvízellátó-rendszerek és a hűtőtornyok többsége elegendő biocidot tartalmaz a vírus inaktiválásához. A rendeletileg meghatározott monitoring is végezhető a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt is.
Ugyanakkor az alábbi feltételek betartása javasolt a mintavételek során a maximális egészségvédelem érdekében:
- A mintavétel során minimalizálandó a személyes kontaktus. Lehetőleg egy személy végezze a mintavételt, és a megrendelő részéről is egy személy legyen jelen. Ügyeljenek a mintavétel során a megfelelő távolság betartására.
- A nedves hűtőtornyok jelentős mennyiségű aeroszolt képezhetnek, amelyek potenciálisan szennyezettek lehetnek legionellával vagy más, biofilmben szaporodó kórokozóval. Emellett a hűtőtorony vízrendszere biocidokat és egyéb kémiai anyagokat tartalmaz olyan koncentrációban, amely a bőrre irritáló hatású lehet. Így a veszélyhelyzettől függetlenül a nedves hűtőtornyok mintavétele során javasolt védőeszköz (maszk és gumikesztyű) használata. A mintavételt követően alapos kézmosás javasolt.
Keressen minket, és kérjen tőlünk ajánlatot Legionella kocázatértékelés elkészítésére vagy felülvizsgálatára, vagy tegye fel kérdéseit elérhetőségeinken.
Összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, melyek a témakörben fel szoktak merülni. Ha Önnek olyan kérdése van, melyet a lenti listában nem talál meg, vagy csak szeretni tájékozódni, keressen minket elérhetőségeinken.
Termelővállalatok, vegyipari, gyógyszeripari kis és nagyvállalatok, egyéb társaságok
Kórházak, rendelőintézetek, háziorvosok, fogászatok, magán-egészségügyi intézmények
Uszodák, gyógyfürdők, wellness szolgáltatók, strandok, fizikoterápiás kezelők
Egyetemek, kutatóintézetek, középiskolák és általános iskolák, szakiskolák, tornatermek, sportcsarnokok
Szállodás, hotelek, panziók, kollégiumok, Airbnb szálláshelyek, hostelek
Irodák, szolgáltató cégek, raktárak, építőipari cégek, kutató társaságok és egyéb társaságok